BaL története

Anyámék ekkor már rájöttek, hogy gáz van, de ők azt hitték, hogy a barátnőm van rám rossz hatással. Hogy elszakítsanak tőle elintézték, hogy menjek ki Svájcba dolgozni. Kimentem, akkor én is úgy gondoltam, hogy majd leállok, mert már itt volt az ideje, Persze 2 hétre való Hydrót vittem magammal, hogy majd lecsökkentem. Noxyront keveset vittem, úgyhogy azt nagyon hamar feléltem. A hydró, csak a noxyronnal, ezzel az azóta bevont altatóval együtt sztondított. Szenvedtem egy pár napot, közben sokat csavarogtam, nem nagyon tudtam mit csinálni, mivel 2-3 hetet kellett várnom a munkavállalói engedélyre. A nagynénikémnél dekkoltam, aki halálos beteg volt, persze hogy eljárkáltam otthonról. Akkor Zurich-ben volt a Platzspitz – „tűpark”amit „véletlenül” fedeztem fel , Volt még egy két ilyen hely Európában, de ez igazán nagy volt, több ezer ember szúrt ott egy-egy hétvégén. A földön fecskendők. Éjjel nappal voltak ott, és nyíltan lőtték be magukat. Itt szúrtam először heroint és kokaint. Piszok drága volt a cucc, 50 svájci frank egy adag, amiből egy napra 2-3 kellett legalább, úgyhogy nagyon hamar filterezni kezdtem. Ez azt jelentette, hogy korán kimentem a placcra, a használt fecskendőket lecseréltem újra, kitettem a kanalakkal, vízzel, aszkorbinnal és vártam, hogy beinduljon a kereskedelem. A svájci anyagosok többnyire nem hordtak maguknál a használathoz szükséges eszközöket, úgyhogy amikor megvették a cuccot, akkor a legközelebbi kanálban akarták elkészíteni. Itt léptem be a képbe. Cserébe a szolgálataimért, benne hagyta a kanalamban a filtert. 5-6 darabból kijött nekem is egy löket. Volt, hogy szerencsém volt és 2 díler csinálta meg nálam a speedballját, olyan filtert hátra hagyva, hogy mázli, hogy nem nyomtam túl magam. Pár hónap alatt annyira leépültem, hogy amikor húsvétkor kijött a bátyám, rögtön kérte, hogy mutassam meg a karomat… Amikor hazajöttem Svájcból, akkor egyből kórházba mentem, ez volt az első. Persze, még ezt is inkább a szüleim akarták. Fura volt visszajönni, mert kint rászoktam a heroinra, és visszaszokni a kodeinre gáz volt. Miközben ott voltam felvettek az egyetemre, ez volt az 5-ik próbálkozásom, az első felvételi, amire tisztán mentem. Mintáztam egy jó fejet és ezzel fel is vettek. A sikertől elszálltam és rögtön vissza is estem. Mákot metszettem egy ismerősömmel. Egyébként kész röhej, hogy menőbb lettem attól, hogy kint cuccoztam. Aztán a hydrocodint kivonták, így másra kellet átállni, mákteára. Nem szerettem, mert csak úgy jött be, ha csomó noxyront szedtem mellé. Szép fokozatosan leépített a sok máktea és a rengeteg merci (noxyron). Fogaim tönkrementek, napjaim szürkék és egyhangúak voltak. Semmi izgalom nem volt, hiszen igazán könnyen meg lehetett szerezni a száraz mákot, a nagybani virágpiacon. 18 éves koromtól már nem laktam otthon így könnyen tudtam anyagozni, mert nem volt senki, aki rám szóljon. A teázás nem volt jó, én inkább szúrni szerettem az volt nekem az igazi, a legjobb a kokain és a heroin keverve, de ekkoriban ez még épp csak indulóban volt, úgyhogy maradt nyáron a metszett mák, meg a „magyar” amfetamin, ami egyébként nagyon erős volt .
Klikk, tovább.

Pages: 1 2 3