Skip to content


Gyebrószky Eszter

2017-ben végeztem el a Nyíregyházi Egyetem szociális és ifjúsági munka képzését. A szociális munka területén főleg a szenvedélybetegekkel, bűnelkövetőkkel illetve az ezekben érintett fiatalokkal való foglalkozás vonzott leginkább. Ezek miatt gyakorlatomat a  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézetben töltöttem. Tanulmányaim befejezése után idősekkel kezdtem el foglalkozni. Rengeteg tapasztalatot szereztem és szép emlékekből sincs hiány, felemelő időszak volt az életemben, de sajnos kevés fejlődési lehetőséget biztosított számomra. Ezen kívül még mindig az eredeti érdeklődési csoportom felé húzott a szívem. Így kerültem az Adelante Alapítványhoz, ahol igyekszem minden eddig megszerzett tudásom és tapasztalatomat beletenni a munkába illetve fejlődni, hogy olyan szakember legyek egyszer, aki segíteni tud életeket egyenesbe hozni, illetve akit az én önmagát kritikusan szemlélő „belső Eszterem” is vállon vereget majd. Ezért sokat tanulok, rövidtávú terveim között szerepel többek között a szociálpedagógia szak elvégzése.

Kamaszkorom óta sok ember vesz körül, ezért vagy nem ezért, de nagyon szeretem őket, korosztálytól, stílustól, identitástól, világnézettől, vallástól függetlenül. Mindenkire egyéniségként tekintek. Szerencsére az élet a legkülönfélébb személyekkel és egyénekkel hozott össze. Mindig szívesen hallgattam történeteiket, figyeltem meg viselkedésüket, és kerestem összefüggéseket életutjaik alakulásában. Régóta tudom, hogy az érdeklődési köröm központja az emberek, először csak szerettem volna minél többet megismerni, később jött az érzés, hogy tenni is nagyon szeretnék értük/értünk. Legfőképpen azokért, akiktől a legtöbben elfordítják az arcukat, akik előítéletektől szenvednek. Lehetnék én valaki olyan, aki megérti, elfogadja, és aki segíthet elvezetni őket a saját kis reménysugarukhoz. Arra gondoltam milyen szerencsések vagyunk. Szép család, barátok, szeretetteljes elfogadó környezet. Miért ne állhatnék olyanok mellett, akik mellett senki sem áll, akiknek nem osztott az élet túl jó lapokat. Az ember erős, sok mindenre képes, megfelelő támogatással pedig változtatásra is. Ilyen és ehhez hasonló érzések és gondolatok miatt vált világosság számomra, hogy a segítő szakma az én utam és hivatásom.

0 Responses

Stay in touch with the conversation, subscribe to the RSS feed for comments on this post.

Some HTML is OK

(never shared)

or, reply to this post via trackback.